Mint írta, 108 olyan iskolából, ahol az államnyelv mellett magyarul folyik az oktatás, 37 intézményben nincs olyan osztály, amelyben kizárólag ukránul tanítanának.
A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csupán az óvodában és az elemi iskolában (1-4. osztály) tanulhatnak anyanyelvükön. Az általános oktatás szintjén 5. osztálytól az éves tanrend legalább 20%-ának államnyelven kell megvalósulnia. Az ukránul tartott órák mértéke a 9. osztályban 40%-ra növekszik. A középfokú oktatás szintjén a tantárgyak nem kevesebb mint 60%-át ukránul kell tanítani. Az EU-ban hivatalos kisebbségi nyelveken tanulók számára az átmeneti időszakot 2023-ig hosszabbították meg, így a magyar iskolákban a 2022 őszén ötödik osztályt megkezdő tanulóknak kezdték el elsőként emelni az államnyelven tartott órák számát.
Az ombudsman szerint az ellenőrök négy olyan iskolát találtak a járásban, melyeknek hivatalos nevéből még nem került ki a „magyar tannyelvű” megnevezés - írta a Kárpátalja ma.
Az új oktatási törvény értelmében Ukrajnában az első négy osztály képezi az elemi iskolát, az 5–9. osztály a gimnáziumot, a 10–11 (2027-től 10–12. osztály) pedig a líceumot. Ennek megfelelően megváltoztak az elnevezések is: már nem találunk általános vagy középiskolát. Ezek ukrán nyelven oktató intézményeknek minősülnek, ahol magyar nyelven is folyik az oktatás. Tehát gyakorlatilag megszűntek magyar tannyelvűek lenni az iskolák.
Ezzel kapcsolatban az ombudsman megjegyezte: az ellenőrzés során azzal szembesültek, hogy Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának egyes jogszabályaiban, törvényeiben is használják a „magyar tannyelvű oktatási intézmény” kifejezést. Kreminy szerint ez alapot teremt arra, hogy az iskolák „megsértsék az államnyelvre vonatkozó jogszabályokat”.
Az államnyelvvédelmi biztos leírta: az ellenőrzés eredményei alapján a feltárt hiányosságok megszűntetésére szolgáló javaslatcsomagot juttattak el a Beregszászi Járási Állami Adminisztrációhoz és az oktatási minisztériumhoz.
A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek már a tervezet megjelenésétől kérték az oktatási törvény ominózus 7. cikkelyének módosítását. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség többször is eljuttatta megoldási javaslatait, meglátásait az oktatási minisztériumhoz, hogy párbeszédet kialakítva, konstruktív együttműködésben találjanak megoldást az oktatási problémákra. Eredménytelenül. (Szerző: Pallagi Marianna/Kárpátalja ma/Fotó: Illusztráció)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
