Az oktatási minisztérium határozata szerint minden esetben a szülő dönti el, hogy milyen formában tanuljon a gyereke, hiszen a kicsik biztonsága a legfontosabb, és senkit sem kényszerítenek a hagyományos, jelenléti oktatásra. Így a gyerekek tanulhatnak akár távoktatásban, vagy egyéni tanítási formában, iskolalátogatás nélkül (ekszternát), akár külföldről is - írta a Kárpáti Igaz Szó. Sok kárpátaljai iskolában van olyan diák, aki már fizikailag nincs jelen, de a kapcsolatot még nem szüntette meg teljesen az intézménnyel, és magántanulóként készül az órákra, illetve az év végi vizsgákra. A legtöbb tanintézményben viszont újra megteltek az iskolapadok, a gyerekek a megszokott módon tanulnak. Megyénkben egyetlen iskola sem indult kizárólag távoktatással, az 577 tanintézményből 511 az offline, míg 66 a vegyes oktatási formát választotta. Kárpátalján összesen 167 ezer tanulónak csengettek be, közülük mintegy 13 ezren először ülnek iskolapadba. Közel 15 ezer diák magyar tannyelvű iskolában tanul.
Az Ungvári 10-es Számú Dayka Gábor Középiskola összlétszáma némiképp csökkent, 465-en vannak. A két első osztályába összesen 45 gyerek jár, közölte Kulin Judit igazgató.
Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban tizennyolc tanulóval van kevesebb, mint tavaly. Az idén 148 diák kezdte meg a tanévet (10-en távoktatásban), közülük 12 elsős (2 távoktatásban). Tavaly 22 első osztályos volt, tudtuk meg Kovács Péter igazgatótól.
A Csapi 2. Sz. Széchenyi István Középiskolában 350-en tanulnak. Idén az első osztályba 15 gyermeket írattak be. Maha László igazgató elmondta, tavaly 21 elsős volt, a háború előtti években pedig két osztályt is kellett nyitni a több mint 40 kisdiáknak. Harmincnégy pedagógus látja el az oktatási feladatokat.
A Csapi kistérséghez tartozó Eszenyi Bázisiskolába 47 diák jár, 9-en először ülnek az iskolapadban, tudtuk meg Baraté Natáliától, aki egyben az iskola szalókai fiókintézményének igazgatója is. Utóbbi településen 31 tanuló van, abból 7 elsős.
A Tiszaásványi Gimnáziumban 53 gyereket tartanak számon, ez tízzel kevesebb mint tavaly. Első osztályosok az idén 5-en vannak – tájékoztatott Malomka Sándor igazgató.
A Szürtei kistérségben csupán egy kéttannyelvű iskola van, a Szürtei Líceum. Pekár Tünde, az oktatási osztály vezetője elmondta, a többi 6 iskolában kizárólag magyar csoportokkal indult az oktatás. Míg 2021-ben 802 diák kezdte meg a tanévet a kistérségben, addig 2022-ben már csak 781, az idén pedig 738. Összesen 60 elsőst tartanak számon, közülük 53 magyar osztályba jár.
Minden iskolájukban jelenléti oktatás zajlik, ám szinte mindenhol vannak olyan diákok, akik online formában, külföldről csatlakoznak be az oktatásba. Az ő számuk az idén már csökkent, mert sokan végleg külföldön maradtak, ezért csappant meg az általános diáklétszám is.
A Homoki kistérségben mindössze két, magyar osztályokat is működtető iskola van. A Homoki Gimnáziumba 189 gyerek jár, abból 14 magyar elsős. Ukrán első osztályt az idén nem tudtak indítani. Mint Komonyi Erika igazgató elmondta, általában 200 körül mozog a létszám, de jellemző, hogy a gyerekeket beviszik a városi iskolákba. Nagy öröm számukra, hogy a községben megnyílt a magyar óvoda is. A Sislóci Líceumba 228 gyerek közül 97 magyar, 131 ukrán, az elsősök közül pedig 10 magyar, 9 ukrán osztályba jár.
A Beregrákosi Gimnáziumban 10 év alatt felére csökkent a diáklétszám. Jelenleg 94-en tanulnak az intézményben, közülük 8 elsős, tudatta Molnár Béla. Az igazgató hozzátette, az iskolában nincs ukrán csoport, de a gyerekek között sokan vegyes házasságból származnak.
A Munkácsi kistérséghez tartozó Derceni Középiskolában 257 gyerek (az idén 9, tavaly 10 elsős) tanul, mondta el Patai Marina igazgatónő. Izsnyétén 112 gyerekből 13 elsős, ami valamivel több mint tavaly. Jelenleg a 3. osztály létszáma a legkisebb, mondta el Gajdos Valentina, az általános iskola vezetője.
A Szolyvai 10. Sz. Oktatási-Nevelési Központban öt ukrán és egy magyar óvodai csoport, illetve 2005-től magyar elemi iskola működik. Jelenleg az 1-4. osztályba 49 gyerek jár, 10 elsőssel. Korábban közel 80-an voltak, tudtuk meg Marija Pecsunka igazgatónőtől.
A Bátyúi kistérség 10 iskolájában 1557 tanulóval foglalkoznak. A 114 elsősből 54 magyar tannyelvű osztályba jár (5 intézményben). A legjobban Haranglábon csökkent a létszám – tudatta Séra Viktória, a térség oktatási osztályának vezetője.
Kántor József, a Nagydobronyi kistérség oktatási osztályának vezetője közölte, 1385 iskolást (94-en magántanulók, ekszternát oktatásban vesznek részt) tartanak számon. Közülük mindössze 6-an tanulnak ukrán osztályokban Dimicsőn. Az elsősök száma 93 (2 ukrán).
A Beregszászi kistérségben 24 iskola működik, a Kígyósi Elemi Iskolába sajnos olyan kevés jelentkező volt, hogy be kellett zárni. Az ottani gyerekek a városban tanulnak tovább. Összesen 4944 gyermek kezdte meg a tanévet (tavaly több mint 5 ezer), közülük 3100 magyar osztályokban tanul. Babják Edittől, az oktatási osztály vezetőjétől megtudtuk, a 396 elsős közül 233 magyar, 163 ukrán anyanyelvű. A kistérség oktatási intézményeibe 352 belső menekült is jár – 244 iskolás, 81 óvodás.
Bella Zsanna elmondta, 4 iskola tartozik a Nagyberegi kistérséghez, plusz egy magánintézmény. Az állami iskolákban összesen 741-en tanulnak. Közülük 427-en járnak magyar osztályokba. Az idei 59 elsősből 29 magyar anyanyelvű.
A Nagybégányi kistérségben Dublej Mariannától azt az információt kaptuk, hogy 6 iskolába (4 általános és 2 elemi iskola) 406 gyerek jár. Az oktatási osztály vezetője elmondta, csak 13 gyerek tanul ukránul, a többiek magyarul. A 43 elsősből mindössze 5 ukrán anyanyelvű. Egy év alatt nagyjából 10 százalékkal csökkent a létszám, viszont nem szeretnék összevonni az iskolákat, fontosnak tartják, hogy minden településen megmaradjanak az osztályok.
Lengyel László, a Mezőkaszonyi kistérség oktatási vezetője arról tájékoztatott, hogy náluk 13 oktatási intézmény működik. 7 iskola és 6 óvoda. Ezek mindegyike magyar tannyelvű. Mintegy 100 fővel kevesebben lettek, jelenleg 570 diák jár az iskolákba, abból 52-en először ülnek az iskolapadokban.
A Tiszaújlaki kistérség 8 iskolájában 1550 gyerek kezdte meg a tanévet. Ebből 765 tanuló magyar nyelvű oktatásban részesül – tudtuk meg Romanec Gyöngyi oktatási módszerésztől. 11 első osztályban 102 gyermek tanul, közülük 50-en magyarul.
A Tiszapéterfalvai kistérség 13 iskolát, 8 óvodát és egy magánintézményt foglal magába. Összesen 1866 tanulót és 380 óvodást tartanak számon. 164 iskolakezdő lett (tavaly 210), közülük 110-en, 12 osztályban magyarul, míg 34-en, 4 osztályban ukránul tanulnak, közölte Fudella Andzselika oktatási osztályvezető. Egy év alatt 82 gyerekkel lett kevesebb a kistérségben. A Batári Elemi Iskolát összevonták az ottani óvodával. Viszont ameddig csak képesek finanszírozni, addig a kistérségben az összes oktatási intézményt meg szeretnék tartani.
A Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskolába jelenleg 204 diák jár. Habár az elsősök száma a tavaly végzett, magyar nyelvű oktatás népszerűsítésére irányuló törekvéseiknek köszönhetően az idén nőtt – 24-en vannak –, a végzős osztályokban már egyre kevesebben maradnak. Sokan kiköltöztek vagy már munkába álltak, mondja Kádár Andzselika igazgatóhelyettes. Jelenleg napközis nevelőt, pszichológust és szervező pedagógust keresnek az intézménybe.
A Huszti 4. Számú Gimnáziumban is évről évre némiképp csökken a diákok száma. Az idei tanévet 86 tanulóval kezdték meg, ebből 9 elsős, de csak 5-en vannak fizikailag is jelen az iskolában, a többiek egyéni tanítási formában részesülnek (az iskolában összesen 14 magántanuló van). Szokolovics Mária igazgató elmondta, tavaly 100-an, a „békeidőkben” pedig még több mint 120-an jártak az iskolába. Mint megtudtuk, az iskolába járó gyerekek jellemzően már nem beszélik a magyar nyelvet, a tanintézményben próbálják megtanítani őket rá.
A Viski Kölcsey Ferenc Líceum a magyarság egyik végvára a Felső-Tisza-vidéken. Czébely Ilona igazgatónő elmondta, a líceumban is csökkenés tapasztalható, a korábbi 400 gyerek helyett az idén csak 361-en tanulnak náluk, ebből 22 elsős. Már második éve nincs párhuzamos osztályuk, tavaly év közben is elmentek tőlük néhányan.
A Técsői Hollósy Simon Líceumban 36 elsős kezdte meg a tanévet.
Az Aknaszlatinai Bolyai János Líceumba 183 kisdiák jár. Közülük 19 elsős, ketten külföldről jöttek haza, hogy itt kezdhessék meg a tanévet. Tavaly mindössze 9-en maradtak az első osztályban, így most örülnek a jelentős létszámnövekedésnek – mondta el Marina Izabella igazgató.
Gyertyánligeten a magyar oktatás, mint olyan, már nagyjából tíz éve megszűnt – mondta el Kurilják Katalin, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke. Korábban a szülők kérvényezték, hogy a gyermekük magyarul tanuljon, de ma már egyre kevesebb a gyermek és a magyar szülő is, így jelenleg csak a 8. osztályban van néhány gyerek, akik a magyart, mint második idegennyelvet tanulják. A középiskolában mindig is feltétel volt, hogy legalább 2 párhuzamos ukrán osztálynak kellett lennie ahhoz, hogy magyar csoportot is indítsanak. Erre immár évek óta nem került sor. Jelenleg 26 gyerek jár az első osztályba, összesen 364-en vannak (korábban mintegy 490-en is jártak az iskolába). Azzal, hogy most csak egy csoport van, 2 alsó tagozatos tanítónak nincs munkája. Gyertyánligeten a magyar házban tartott vasárnapi iskolák keretében próbálják megtanítani a gyerekeket az anyanyelvükre. Mint azt Kurilják Katalin elmondta, két kézzel kapaszkodnak a még megmaradt közösségbe, és nagyon fontos számukra, hogy a templomban a római katolikus misék még többnyire magyarul zajlanak.
Ami a kárpátaljai, egyházi fenntartású magánintézményeket illeti, a Nagydobronyi Református Líceumban 206-an tanulnak, a nagyberegiben 132-en, a tiszapéterfalvaiban 173-an, a técsőiben 80-an, a Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban 185-en, a Munkácsi Szent István Líceumban pedig 47 diák.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
