Korábban Európának volt egy irányvonala, már 2015-ben, a krími válság idején, eszerint a konfliktust el kell szigetelni, mert "nem érdekünk, hogy egy nagy összeurópai konfliktus legyen belőle" - emlékeztetett. Azt mondta: az amerikaiak azonban beléptek ebbe a játszmába, és azóta nem az elszigetelés az irányvonal, hanem a kiterjesztés, így globalizálódik a konfliktus. Ez nem érdeke Magyarországnak és Európának sem - fűzte hozzá.
Kiemelte: az orosz-ukrán háború tönkreteszi Európát, "az, amit most csinálunk, fenntarthatatlan", nem szabad folytatni. Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjék Ukrajnába - mondta.
Úgy fogalmazott, "humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk", azonban "az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak", az Magyarországnak nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna.
Arról is beszélt, hogy szeptembertől már reálbérnövekedés van, sőt az OECD egy jelentése szerint a reáljövedelem tekintetében már a második negyedévben növekedés volt Magyarországon - mondta.
Kiemelte: a következő másfél hónap ugyanakkor a politikának nehéz lesz, mert itt vannak azok a nehéz kérdések, mint a háború, a migráció, és Brüsszelből támadások érkeznek. Nehéz kérdés az Ukrajnával folytatott, EU-tagságot megcélzó tárgyalások ügye is, amelyeket nem szabad megindítani, mert Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy a tagság ambíciójával tárgyalni tudjon - jelentette ki. Hozzátette: "Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől".
Hangsúlyozta: Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel.
Azt mondta: "amivel tartoznak, azt ide kell adni". Az Ukrajnával való tárgyalások megkezdése, az egész kérdéskör nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével - hangsúlyozta.
Felidézte, három dolgot vállaltak az idei évre a gazdaságban: azt, hogy a nyugdíjak értéke egyetlen forintot sem veszíthet, megvédik a munkahelyeket, és egy számjegyűvé vágják vissza az inflációt az év végére. Hozzátette: "három dolgot vállaltunk a gazdaságban, mind a hármat teljesítettük".
Kiemelte: 2024-ben visszaépítik a gazdasági növekedést, mert az 2023-ban "összezsugorodott nullára, vagy talán még az alá is esett".
Elmondta: a gazdasági növekedés jó hír, mert ez a munkahelyek megvédésével, sőt, a munkahelyek gyarapodásával jár, béremelést, életszínvonal-emelkedést hoz. Ezért 2024-ben "a növekedésen keresztül komoly segítséget kell adnunk a családoknak" - fogalmazott Orbán Viktor.
Megjegyezte: a minimálbér-emelés, a szakmunkások bérének emelése, a csok plusz megindítása már mind a 2024-es évhez tartozó ügyek, amelyek mind arról szólnak, hogy miként javuljon Magyarország, a magyar gazdaság és azon keresztül a magyar családok és a magyar emberek helyzete.
A kormányfő arról is beszélt, hogy ha Brüsszelben úgy látják, hogy bizonyos gazdasági mutatók nem jól alakulnak, akkor ők bizonyos intézkedésekre javaslatot tehetnek, és ha a javaslatokat nem fogadja el egy tagállam, akkor vannak eszközeik, hogy kikényszerítsék belőle.
Azonban Brüsszelben "fogalmuk sincs a magyar életről, meg a magyar gazdaság törvényszerűségeiről", és "mi tudjuk pontosan, hogy hogyan kell visszaépíteni a gazdasági növekedést, csökkenteni az államadósságot, költségvetési hiányt és így tovább" - fogalmazott.
Elmondta: Brüsszel azt javasolja, hogy szüntessük meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot. "De az tönkreteszi a magyar családok életét" - jelentette ki.
Úgy látja, "lesz egy nagy vitánk gazdaságpolitikai kérdésekben is", ez hosszú vita lesz, és inkább a 2024 januárja és szeptembere közötti időszaknak lesz a nagy kérdése, de összefügg a júniusban esedékes európai választásokkal.
"Egy jó, értelmes, két lábbal a földön álló európai vezetéssel meg tudunk egyezni szinte minden kérdésben, de ez nem a mostani vezetés, ezt le kell váltani", és kell egy új, jobb és barátibb európai uniós vezetés Brüsszelben - hangsúlyozta a miniszterelnök. (MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
