Ukrajnának gondjai vannak a mozgósítással, a Védelmi Minisztérium új stratégián kezdett el dolgozni

Ukrajnának gondjai vannak a fegyveres erők sorainak feltöltésével, kétségbeesetten próbálva lezárni az arcvonalat az újabb orosz támadások elől, a hatóságokat az élőerő pótlásával kapcsolatos határozatlansága miatt bírálják, ezért Kijevre nehéz döntések várnak – írta a The Economist.

A brit újság szerint Ukrajna kétségbeesetten próbálja lezárni arcvonalát az új orosz támadások elől. Egyetlen hadsereg sem ad garanciát az újoncoknak, hogy hol helyezi el őket, nem beszélve a háborús időkről, és a rohamdandárok a legkétségbeesettebb egységek közé tartoznak. De amit az ügyvédek „lottósorsolásnak” neveznek, az bonyolítja a toborzási folyamatot.

A kiadvány azt állította, hogy a hadsereg vezetése igyekszik önként jelentkezőkkel feltölteni az üres helyeket, de néha razziákhoz folyamodnak edzőtermekben és bevásárlóközpontokban. Azok közül, akiket így vonultatnak be, kevesen lesznek jó katonák. „45-47 éveseket látunk. Fulladoznak, amikor elérik a frontvonalat” – mondta az újságnak egy magát meg nem nevező magas rangú tiszt. A probléma tudatában az ukrán Védelmi Minisztérium új mozgósítási stratégián kezdett dolgozni.

Illarion Pavljuk, a Védelmi Minisztérium szóvivője a lapnak elmondta, hogy a probléma részben a hadsereg sikerében rejlik: sok állampolgár már nem érzékeli egzisztenciálisan a háborút, ahogyan azt közvetlenül a 2022 februári orosz invázió után tette. „Néhány ember tévesen azt hiszi, hogy van valaki, aki ezt a munkát elvégezheti helyettük” – tette hozzá.

A reformok azt a célt szolgálják, hogy több választási lehetőséget biztosítsanak azoknak, akik haboznak: az újoncok kisebb-nagyobb mértékben jelentkezhetnek egy adott pozícióra. Az új digitális nyilvántartás javítani fogja a minisztérium képességeit az embertartalékok felméréséhez. Egy tisztább szabadságolási és rotációs rendszer jelenik meg. Végül is az önkénteseket egy bizonyos időre mozgósítják, és nem a végtelenségig, mint most - közölte a Kárpát.in.ua.

Ugyanakkor – írta a The Economist – a kritikusok szerint a hatóságok csak „mozgósítást színlelnek”. Viktor Kevljuk nyugalmazott ezredes, aki 2014 óta felügyelte az ország nyugati részében a mozgósítási politika végrehajtását, azt mondja, hogy Ukrajna csapdába eshet. Véleménye szerint Oroszország a márciusi elnökválasztás lezárása után fokozni fogja a mozgósítást. Ezzel az ukrán katonai hírszerzés is egyetért.

A kiadvány jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök az egész háború alatt ellenállt a katonák toborzással kapcsolatos maximalista felhívásainak. A hadvezetés például ragaszkodott ahhoz, hogy csökkentsék a nem tartalékos katonák mozgósítási korát, amely jelenleg 27 év. Mások a mobilizációs törvények szigorúbb betartatását javasolták.

A brit lap közölte, hogy az elnök részben politikai okokból vonult vissza, mintha nem akarta volna indokolatlanul ingerelni a lakosságot. De Zelenskijt nemesebb megfontolások vezérlik. „Zelenszkij helyesen akar cselekedni az ukránokkal szemben. Nem akar diktátor lenni” – mondta a lapnak egy magas rangú kormányforrás. A kiadvány azt jósolta, hogy nehéz döntések várnak a hatóságokra. Kevljuk ezredes számára a hadsereg olyan vadállat, amelyet etetni kell. „Nincs más választásunk, mint vérszomjasnak lennünk” – mutatott rá a tiszt.

Egyes tisztviselők azonban inkább a konszenzusos megközelítést részesítik előnyben. Egy magas rangú forrás nemzeti áldozatvállalást hirdető médiakampányokat jósol, és arra figyelmeztet, hogy Oroszország továbbra is egzisztenciális fenyegetést jelent. „Ha veszítünk, az mindannyiunknak rossz lesz” – hangoztatta.

A feladat a potenciális újoncok meggyőzése. „Karmester”, a donbászi egységhez rendelt egyik ember, akinek az újoncai a nyugat-európai kiképzés után váratlanul a front legforróbb részére kerültek, azt mondta, hogy kész szolgálni hazáját, „de csak oly módon, ami hasznos lehet”. „Eközben a hét 24 órájában próbálja keresztülvinni, hogy minél távolabb vezényeljék a frontvonaltól. Nem lehet csak úgy leírni emberi életeket” – mondta el a brit újságnak.

Közben Kirilo Budanov, a hírszerzési osztály vezetője közölte: a hadsereg összlétszáma körülbelül egymillió százezer fő, ilyen mennyiséget semmilyen toborzás nem tud lefedni, így Ukrajna sem nélkülözheti a mozgósítást.

Elmondta, hogy ezzel kapcsolatban az egyik fő kérdés az állampolgárok motivációja. „Felmerül a következő kérdés: azok az emberek, akik akartak, már jelentkeztek. Kiket hívnak be? Sajnos itt nem lesz jó válasz. Ha nem találunk megfelelő motivációt, akkor akárhány embert – erőszakkal, nem erőszakkal – szednénk össze, szinte nulla lesz a hatékonyságuk. És ez történik mostanában, ezt is őszintén el kell ismerni” – tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy bár a katonák fizetése kiváló, a pénz nem oldja meg ezt a problémát, helyes szociális kommunikációra és párbeszédre van szükség.

Még korai értékelni a toborzást, viszont a mozgósítást vissza kell állítani a korábban működő keretek közé – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában.

Mint Zaluzsnij elmondta: „Kicsit még korai értékelni a toborzást, és ami a mozgósítási kérdéseket illeti, nem azt kell erősíteni, hanem vissza kell állítani a korábban működő kereteit. Mert most ez azoknak a fiúknak a problémája, akik a frontvonalban harcolnak, és valakinek le kell cserélnie őket, valakinek segítenie kell őket.”

A főparancsnok hozzátette, néha magukra hagyják a fronton harcolókat, ami teljesen helytelen. „Csak vissza kell térnünk azokhoz a keretekhez, amelyek korábban működtek. Az elbocsátott területi hadkiegészítő parancsnokok profik voltak, tudták, hogyan kell csinálni, de már nincsenek” – mutatott rá Valerij Zaluzsnij.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: