A Kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet év eleji felmérése szerint ez a probléma a második helyen áll az ukrán cégek költségnövekedése után. A válaszadók mintegy fele jelezte, hogy munkaerőhiányt érez. „A munkaerőhiány az üzleti élet egyik fő problémája lett, hiszen a munkaerő-keresés egyre több energiát von el a vezetőktől. A háború alatt a bérek meghaladták a 2022 februári orosz invázió előtti szintet. Az új mozgósítási törvény a múlt hónapban hatályba lépett, és több százezer katonával kívánja feltölteni az ukrán hadsereg sorait” – írta a hírszolgálat.
A hírügynökség szerint ez a probléma csak súlyosbodik, mivel az orosz invázió immár harmadik éve tart. Ukrajna pedig kénytelen lesz betölteni azt a hiányt, amelyet az országot elhagyó, a hadsereghez csatlakozott vagy a csatákban elhunyt emberek milliói hagytak hátra. „Miközben az ukrán hadsereg próbálja tartani a frontot, az invázió kezdete óta termelésének negyedét vesztette el az ukrán gazdaság, amely a létszámleépítés miatt még nagyobb gyengülést kockáztat. Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Bankszövetség alelnöke szerint a gazdasági termelés csökkenése 2021-hez képest a létszámcsökkentéshez kapcsolódik, a háború előtti szint mintegy 27%-a. A háború elől elmenekült több mint 6 millió ember mellett a helyzetet bonyolítja, hogy a férfiak eltűntek az árnyékgazdaságban, és elkerülik a mozgósítást” – emlékeztetett a hírügynökség.
A csaknem 60 000 alkalmazottat foglalkoztató, 4000 betöltetlen állás pótlására törekvő Metinveszt csoport viszont azzal a problémával szembesült, hogy az ország délkeleti részén található zaporizzsjai üzeme a márciusi gyártásához nem talált alkalmazottakat – jegyezte meg Tetyana Petruk fejlesztési, együttműködési és fenntarthatósági igazgató. Elmondása szerint 89 munkás felkutatása három hónap intenzív munkába került, míg a háború előtt háromszor kevesebb időt vett igénybe.
A foglalkoztatási folyamatot az is nehezíti, hogy a férfiak nem szívesen mennek olyan nagyvállalatokhoz dolgozni, amelyek a toborzótisztek célpontjai. Petruk szerint valamikor a toborzóközpontok alkalmazottai még az állásra jelentkezőknek is behívót nyomtak a kezükbe. A munkaerőhiányos helyzet dominóhatást vált ki: először is a vállalat kénytelen lesz csökkenteni a termelést. Ennek megfelelően csökken az adóalap, ami végső soron a katonai célkitűzéseknek árt. „Ha a mozgósítás így folytatódik, kénytelenek leszünk leállítani néhány folyamatot vagy termelési létesítményt, mert fizikailag nem lesz elég dolgozónk” – mutatott rá Petruk.
