Veszélyben a kárpátaljai pedagógusok munkabére

A közigazgatási reform előírásai, valamint az állami oktatási szubvenció összegének 20%-os csökkenése finanszírozási problémákat okozott a kárpátaljai oktatási intézmények fenntartását illetően. Mint ismeretes, az állami támogatás kizárólag a pedagógusok fizetését biztosítja, az iskolák, óvodák, líceumok és gimnáziumok működtetéséhez szükséges pénzösszeget, az adminisztratív személyzet bérét már a kistérségeknek kell kigazdálkodniuk. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásával közösen elvégzett, a magyar érdekeltségű kistérségek oktatási intézményrendszeréről szóló felmérése azt mutatta, hogy az önkormányzatok zöme nem tervez átszervezést, a hiányt pedig saját bevételből és megtakarításból tervezik pótolni - írta a Kárpátalja hetilap.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy az elfogadott közoktatási törvény óta az ukrán központi hatalom és költségvetés kezd kivonulni a közoktatásból. „A regionális reform után az oktatásnak a költségeit a központi államvezetés a kistérségekre hárítja. Már korábban is úgy volt, hogy a kistérségek feladata a saját bevételeikből fenntartani az iskolákat, illetve a  technikai személyzetet, és az állam csupán a pedagógusok munkabérét vállalja kifizetni. Azt is egy olyan normatíva szerint, amely egy 25 fős osztályra van kiszámítva. Tehát azon kistérségekben, illetve iskolákban, ahol egy osztályban kevesebb mint 25 gyerek van, ott vagy arra kényszerülnek a kistérségek vezetői, hogy összevonjanak iskolákat 25 fős osztályokat kialakítva, vagy a saját költségvetésükből fogják támogatni és kiegészíteni azt, hogy minden intézmény megmaradjon úgy, ahogy eddig volt, és kisebb létszámmal tudjon működni. Ez persze mindig az aktuális kistérség pozitív vagy negatív hozzáállásától, az ott érvényesülő politikai gondolkodástól függ.

Ezt tetézi az, hogy ebben az évben a tavalyi központi költségvetéshez képest 20%-kal kevesebb pénzt irányoztak elő a pedagógusok fizetésére, ami azt jelenti, hogy ebben az évben − ha a kistérségek nem egészítik ki − csak novemberig jut a pedagógusoknak munkabér, és itt nem csak a magyar iskolákról beszélünk” – tette hozzá.

„Felmértük a helyzetet, s kiderült, hogy elég nagy hiány van a költségvetésben, 15 millió hrivnya a deficit a legnagyobb kistérségben, de van, ahol 3 vagy 5 millió ez az összeg. A kistérségek vezetői úgy nyilatkoztak, hogy ők ennek a hiánynak a nagy részét saját forrásból pótolni tudják” – tájékoztatott a KMPSZ elnöke.

Az állami oktatási szubvenció deficitje a Beregszászi kistérségben lett a legnagyobb. Míg 2022-ben az állami oktatási támogatás összege 147 millió hrivnya volt, addig 2023-ban az összeget mintegy egyharmadával csökkentették, és az állam csak 107 millió hrivnyával támogatta a pedagógusok bérét. A hiányt még fokozta egy elvétett minisztériumi számítás is.

Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási Főosztályának vezetője elmondta, hogy a saját számításaik szerint körülbelül 127 millió hrivnyára volna szüksége a Beregszászi kistérségnek az intézmények fenntartásához, az Ukrán Oktatási Minisztérium viszont csak 119 millió hrivnyát irányzott elő erre. „Ez az eltérés úgy alakult ki, hogy valamilyen aritmetikai hiba csúszott a központi számításba, és 165 gyerekkel kevesebbet számoltak bele az aktív létszámba. Azt az ígéretet kaptuk, hogy a jövőben majd fogják korrigálni, viszont eddig még nem érkezett pénzösszeg a hiány pótlására. Így körülbelül 5 millió hrivnya deficit szinte azonnal keletkezett. A második probléma pedig az volt, hogy eddig a mi kistérségünkben 18,5 gyerek volt az osztályok átlaglétszáma, amit most felemeltek 19,5-re. Pedig a mi számításaink 19,2-t mutatnak. Ez nem nagy különbség, viszont milliós összegeknél ez már jelentős hiányt eredményez. Így keletkezett egy újabb 6 millió hrivnyás deficit. A következő tényező, ami szintén negatívan befolyásolta a költségvetést, hogy január 1-től kikerültek az állami finanszírozás alól az úgynevezett »plusztantárgyak«. Ezek a fakultatív, szabadon választható és individuális órák. Januárban váratlanul megszületett az a döntés, hogy ezeket a tantárgyakat már helyi költségvetésből kell finanszírozni. Mi ezt továbbítottuk a városi tanács felé, ahonnan pozitív válasz érkezett, tehát megkapjuk a 6,5 millió hrivnyát, amivel ezt fedezni tudjuk” – foglalta össze a főosztályvezető.

A rendelkezésre álló összeg a 2022/23-as tanév végéig elegendő a pedagógusok bérének folyósítására. Ugyanakkor, ha az oktatási minisztérium nem kompenzálja a hibás számításai miatt keletkezett költségvetési hiányt, a következő tanévben valószínűleg átszervezéseket kell eszközölni a kistérség oktatási hálózatában.

Erről Babják Edit azt mondta, hogy abban az esetben, ha az említett aritmetikai hibát orvosolják, valamint várhatóan a városi tanácstól is megkapják a plusz 6 millió hrivnyát, számításaik szerint még mindig lesz 7 millió hrivnya hiány, ami nagyon sok pénz, körülbelül egy hónapi munkabér a kistérségen belül. „Ezt saját erőből mi már képtelenek leszünk kigazdálkodni, ezért összevonásokat kell majd végrehajtani – mondta. – Nagyon óvatosan közelítjük meg ezt a helyzetet, nagyon sok minden függ majd attól, hogy hány gyerek kezdi el 2023. szeptember 1-jén a tanévet. Minél több gyereket várunk, mert ha csökkeni fog a gyerekek létszáma a falusi iskolákban, akkor gyakorlatilag képtelen leszünk azokat fenntartani.”

Hasonló gondokkal és problémákkal küzdenek a Tiszaújlaki kistérségben is. Az oktatási szubvenció deficitje idén 7 millió hrivnya. Emiatt januártól költségtakarékos béreket állapítottak meg a tanároknak, a presztízspótlékot 10%-ra csökkentették. Székely Gusztáv, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács Oktatási Bizottságának elnöke elmondta, a költségvetési hiány miatt és a hatályban lévő jogszabályok értelmében a kistérség oktatási hálózata a jövőben némileg átalakul.

„Az előzetes meglátásunk szerint a kistérség rendelkezik olyan forrásokkal, hogy az első negyedévet követően a szabad pénzek átcsoportosításával meg tudjuk oldani, illetve ki tudjuk egészíteni az oktatási osztálynak ezt a fajta hiányát. Így remélhetőleg a későbbiekben a tanárok a tavalyi évhez képest hasonló munkabért kapnak meg. Az oktatási törvények előrevetítik, hogy a kistérségünkben is bizonyos reformokat, összevonásokat kell az oktatási intézmények vonatkozásában eszközölnünk, ami azt jelenti, hogy egyes oktatási intézményeket átminősítik, pl. megszűnik a középiskolai fokozatuk, általános iskolává minősülnek majd át. Továbbá az is előfordulhat, hogy egyes településeken az óvodákat összevonják az iskolákkal. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy két bázisiskola marad a Tiszaújlaki kistérségben, az egyik a Tiszaújlaki 1. Számú, a másik pedig a Salánki Mikes Kelemen Líceum. Az előbbi a teljesen ukrán nyelven tanulóknak lesz majd a bázisiskolája, míg a salánki a magyar tannyelven is oktató intézmények számára marad meg bázisiskolaként” – vázolta a Tiszaújlaki kistérségben kialakult helyzetet Székely Gusztáv. 

Szerencsésebb helyzetben vannak azok a kistérségek, amelyek saját bevételből és megtakarításból tudják pótolni az állami oktatási támogatás deficitjét és a jövőben nem tervezik az oktatási intézmények hálózatának átszervezését. Kántor József, a Nagydobronyi Kistérség Oktatási Osztályának vezetője elmondta, bár viszonylag kényelmes helyzetben vannak, azonban a támogatás jelentős csökkentése bizonyos problémákat okoz. „Ami a szubvenció méretét illeti, a tavalyi évhez képest 10 millió hrivnyával kapott kevesebbet a Nagydobronyi kistérség. Tehát ez azt jelenti, hogy a tavalyi 39 millió helyett idén csak 29 millió hrivnyával rendelkezünk. Ez a csökkenő gyereklétszám mellett is problémát jelent, mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a munkabér kérdését meg tudjuk oldani. Átszervezésekre, elbocsátásokra nem fog sor kerülni. Valamelyest, de nem drasztikusan a gyereklétszám is csökkent a tavalyi évhez képest. Amiben szerencsések vagyunk, az az, hogy a gyereklétszám az osztályok számához viszonyítva a kistérségben optimális. A szubvenció kiszámolása egy formulával történik, amely ebben az évben abból indul ki, hogy egy osztály átlaglétszáma 18,5 gyerek. Nálunk ez meghaladja a 19-et, így viszonylag kényelmes helyzetben vagyunk, bár a csökkentett támogatás így is problémát okoz” – foglalta össze.

A patthelyzetbe került, az oktatási intézmények hálózatának átszervezésére kényszerülő kistérségek oktatási szakemberei megerősítették: a folyamat során arra fognak törekedni, hogy maximálisan megőrizzék a munkahelyeket.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: